{"id":21333,"date":"2015-02-03T11:42:57","date_gmt":"2015-02-03T10:42:57","guid":{"rendered":"http:\/\/debrad.sk\/?page_id=21333"},"modified":"2015-02-03T11:42:57","modified_gmt":"2015-02-03T10:42:57","slug":"fontosabb-evszamok-debrod-tortenetebol-1255-2007","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/tortenelem\/fontosabb-evszamok-debrod-tortenetebol-1255-2007\/","title":{"rendered":"Fontosabb \u00e9vsz\u00e1mok Debr\u0151d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l (1255 – 2007)"},"content":{"rendered":"

1255<\/strong>\u00a0Debr\u0151d a j\u00e1sz\u00f3v\u00e1ri premontrei pr\u00e9posts\u00e1g \u0151si birtoka. IV. B\u00e9la a j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g \u00fan.\u00a0\u00a0 \u00fajraalap\u00edt\u00f3 oklevel\u00e9ben, mint \u201epopuli monastieri de Jazou de Debragh\u2026\u201c n\u00e9ven eml\u00edti el\u0151sz\u00f6r. A j\u00e1sz\u00f3i kolostor birtokai d\u00e9li hat\u00e1rainak le\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n ugyanebben az oklev\u00e9lben az \u00e1ll, hogy a hat\u00e1r keleti ir\u00e1nyb\u00f3l egy szikla fel\u00e9 vezet Debr\u0151d r\u00e9tje mellett (pratum Debregy). Ezzel az oklev\u00e9llel hiteles\u00edti a kir\u00e1ly, hogy a falut a pr\u00e9posts\u00e1gnak adom\u00e1nyozta. Debr\u0151d 1848-ig a pr\u00e9posts\u00e1g tulajdon\u00e1ban is maradt.<\/p>\n

1330<\/strong>\u00a0\u2013 t\u00f3l kezdve a pr\u00e9posts\u00e1gt\u00f3l a szepsi polg\u00e1rok b\u00e9relnek itt bizonyos f\u00f6ldeket \u00e9s r\u00e9teket.<\/p>\n

1359<\/strong>\u00a0Sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9ssel kezdenek foglalkozni Debr\u0151d hat\u00e1r\u00e1ban a szepsiek.<\/p>\n

1427<\/strong>\u00a0A porta\u00f6ssze\u00edr\u00e1s 15 h\u00e1ztart\u00e1st eml\u00edt.<\/p>\n

1436<\/strong>\u00a0A tornai v\u00e1r v\u00e1rnagyai: N\u00e1dasdi Istv\u00e1n \u00e9s Hangoni L\u00e1szl\u00f3, valamint a somodi v\u00e1mszed\u0151j\u00fck, Therek Damj\u00e1n – tornai \u00e9s udvarnoki seg\u00edt\u0151ikkel egy\u00fctt – megsemmis\u00edtett\u00e9k a debr\u0151di hat\u00e1rban a fel\u00faj\u00edtott hat\u00e1rjeleket.<\/p>\n

1438<\/strong>\u00a0Tornai S\u00e1f\u00e1r Istv\u00e1n fiaival: Szilveszterrel \u00e9s Vitussal haszn\u00e1latba veszi J\u00e1sz\u00f3, Mecenz\u00e9f \u00e9s Debr\u0151d hat\u00e1r\u00e1ban az er\u0151ket, r\u00e9teket \u00e9s f\u00f6ldeket. Az \u00e9v m\u00e1rcius\u00e1ban a debr\u0151di erd\u0151ket felgy\u00fajtott\u00e1k.<\/p>\n

1440<\/strong>\u00a0Brand\u00fdsi Jiskra J\u00e1nos porty\u00e1zik a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e9s Debr\u0151d\u00f6t is hatalm\u00e1ba ker\u00edti.<\/p>\n

1447<\/strong>\u00a0Debr\u0151d visszaker\u00fcl a j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g birtok\u00e1ba.<\/p>\n

1596<\/strong>\u00a0A k\u00f6zs\u00e9g \u00farb\u00e9ri f\u00f6ldjeinek telekk\u00f6nyvi nyilv\u00e1ntart\u00e1sa szerint 68 jobb\u00e1gy lakik itt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck 12 parasztnak volt eg\u00e9sz port\u00e1ja, 37-nek pedig f\u00e9l port\u00e1ja. Ekkor 19 h\u00e1zas zsell\u00e9r is \u00e9lt a faluban.<\/p>\n

1599<\/strong>\u00a0Mik\u00e1czi Mikl\u00f3s a debr\u0151di birtokot Ny\u00e1ry P\u00e1lnak, Bocskay v\u00e1radi kapit\u00e1ny\u00e1nak aj\u00e1nd\u00e9kozza.<\/p>\n

1612<\/strong>\u00a0Pethe L\u00e1szl\u00f3, a j\u00e1sz\u00f3i konvent kamar\u00e1j\u00e1nak eln\u00f6ke veszi birtok\u00e1ba a falut, aki azt\u00e1n gersei Pethe\u0151 Ferenc b\u00e1r\u00f3nak adja el.<\/p>\n

1636<\/strong>\u00a0\u2013 ig Pethe\u0151 Ferenc, sztropk\u00f3i b\u00e1r\u00f3 birtokak\u00e9nt szerepel.<\/p>\n

1642<\/strong>\u00a0\u2013 ig Lippay Gy\u00f6rgy, esztergomi \u00e9rsek tulajdona.<\/p>\n

1648<\/strong>\u00a0\u2013 ig a szepesi kamar\u00e1hoz tartozik.<\/p>\n

1699<\/strong>\u00a0\u2013 ig az egri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tulajdona.<\/p>\n

1703<\/strong> \u2013 1711\u00a0II.R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Habsburg-ellenes szabads\u00e1gharca alatt a k\u00f6zs\u00e9g eln\u00e9ptelenedett, amihez a pestisj\u00e1rv\u00e1ny is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult.<\/p>\n

1715<\/strong>\u00a0A t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n mind\u00f6ssze 5 jobb\u00e1gy \u00e9s 1 zsell\u00e9r h\u00e1ztart\u00e1sa maradt. A j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g k\u00e9s\u0151bb magyar lakoss\u00e1ggal telep\u00edti be a k\u00f6zs\u00e9get, akiknek a lesz\u00e1rmazottjai a mai napig itt \u00e9lnek. Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l juh\u00e1szokat is telep\u00edtettek ide.<\/p>\n

1734<\/strong>\u00a0A r\u00f3mai katolikus iskola megnyit\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telezett id\u0151pontja.<\/p>\n

1772<\/strong>\u00a0A csal\u00e1dok sz\u00e1ma 50-re emelkedett.<\/p>\n

1828<\/strong>\u00a0A nyilv\u00e1ntart\u00e1s 93 h\u00e1zat \u00e9s 657 lakost eml\u00edt.<\/p>\n

1848<\/strong>\u00a0A magyar szabads\u00e1gharc eszm\u00e9je az ittenieket is lelkesed\u00e9ssel t\u00f6lti el. A honv\u00e9dhadseregbe 10 debr\u0151di lakos vonult be, akiket a 20. kassai honv\u00e9dz\u00e1szl\u00f3aljba soroltak be.<\/p>\n

1851<\/strong>\u00a0Debr\u0151d tiszta katolikus falu, 659 lakossal.<\/p>\n

1854<\/strong>\u00a0A debr\u0151di iskol\u00e1r\u00f3l fennmaradt els\u0151 latin nyelv\u0171 eml\u00edt\u00e9s. Tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt Fej\u00e9rv\u00e1ry J\u00e1nos a hal\u00e1l\u00e1ig, 1889-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt.<\/p>\n

1866<\/strong>\u00a0A hat\u00e1r tagos\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

1893<\/strong>\u00a0Debr\u0151d k\u00f6zs\u00e9g f\u00f6ldbirtoka 452 kat. hold.<\/p>\n

1900\u00a0<\/strong>724 a falu lakosainak sz\u00e1ma.<\/p>\n

1911\u00a0<\/strong>Nagy t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtja a k\u00f6zs\u00e9get. \u00c1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal a r\u00e9tek \u00f6nt\u00f6z\u00e9s\u00e9re csatorn\u00e1t \u00e9p\u00edtenek ki.<\/p>\n

1914\u00a0<\/strong>Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba 81 helybeli lakosnak kellett bevonulnia. Az orosz- \u00e9s olasz frontokon k\u00f6z\u00fcl\u00fck 9-en vesztett\u00e9k az \u00e9let\u00fcket. A h\u00e1bor\u00fa \u00f6sszesen 14 debr\u0151di lakos \u00e9let\u00e9t oltotta ki.<\/p>\n

1918\u00a0<\/strong>tavasz\u00e1n Kun B\u00e9la magyar bolsevik csapatai foglalt\u00e1k el a k\u00f6zs\u00e9get. Debr\u0151d n\u00e9h\u00e1ny napra harct\u00e9rr\u00e9 v\u00e1lt. 14 nap m\u00falva szor\u00edtotta ki innen a magyar v\u00f6r\u00f6s hadsereg katon\u00e1it a csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g. A trianoni-d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Debr\u0151d is a Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9sze lett.<\/p>\n

1938\u00a0<\/strong>A B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00f6zs\u00e9g visszaker\u00fcl Magyarorsz\u00e1ghoz.<\/p>\n

1939\u00a0<\/strong>Ki\u00e9p\u00edtik az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 utat Debr\u0151d \u00e9s Het\u00e9ny major k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

1944\u00a0<\/strong>\u00c1ldoz\u00f3cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n belecsapott a templomba a vill\u00e1m. 4 h\u00edv\u0151 meghalt, t\u00f6bb mint t\u00edzen megsebes\u00fcltek.<\/p>\n

1945\u00a0<\/strong>A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa harctereir\u0151l 23 helyi lakos nem t\u00e9rt haza. A k\u00f6zs\u00e9g \u00fajra Csehszlov\u00e1kia r\u00e9sze lett. A magyar nemzetis\u00e9g\u0171 lakosokat megfosztott\u00e1k polg\u00e1rjogaikt\u00f3l, iskol\u00e1jukat bez\u00e1rt\u00e1k.<\/p>\n

1947\u00a0<\/strong>N\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1dot a Csehszlov\u00e1kia \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zti lakoss\u00e1gcsere keret\u00e9ben \u00e1ttelep\u00edtettek Magyarorsz\u00e1gra, illetve er\u0151szakkal k\u00e9nyszermunk\u00e1ra deport\u00e1ltak Csehorsz\u00e1gba.<\/p>\n

1948\u00a0<\/strong>Megsz\u0171nik a magyarok \u00fcld\u00f6z\u00e9se.<\/p>\n

1950\u00a0<\/strong>Megindul a szocialista falu ki\u00e9p\u00edt\u00e9se. Elveszik a parasztok f\u00f6ldj\u00e9t, megalak\u00edtj\u00e1k az Egys\u00e9ges F\u00f6ldm\u0171ves Sz\u00f6vetkezetet. Enged\u00e9lyezik a magyar tannyelv\u0171 oktat\u00e1st. Megalak\u00edtj\u00e1k a Csehszlov\u00e1kiai Magyar Dolgoz\u00f3k Kultur\u00e1lis Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, a Csemadok-nak\u00a0 helyi szervezet\u00e9t.<\/p>\n

1952\u00a0<\/strong>A Bak\u00f3c forr\u00e1sb\u00f3l bevezetik a k\u00f6zs\u00e9gbe a vizet. Szil\u00e1rd \u00fatburkolattal l\u00e1tj\u00e1k el az utc\u00e1kat, j\u00e1rd\u00e1kat fektetnek le.<\/p>\n

1972\u00a0<\/strong>A helyi efsz-t \u00f6sszevont\u00e1k a bodoll\u00f3i, a somodi, a j\u00e1noki, a makranci \u00e9s a p\u00e9deri efsz-ekkel. A k\u00f6z\u00f6s sz\u00f6vetkezet sz\u00e9khelye Bodoll\u00f3 lett.<\/p>\n

1977\u00a0<\/strong>Fel\u00e9p\u00fclt a kult\u00farh\u00e1z \u00e9s a helyi nemzeti bizotts\u00e1g \u00faj \u00e9p\u00fclete.<\/p>\n

1981\u00a0<\/strong>A Nepomuki Szt. J\u00e1nos forr\u00e1sn\u00e1l \u00e1tadt\u00e1k rendeltet\u00e9s\u00e9nek a szivatty\u00fa\u00e1llom\u00e1st.<\/p>\n

1988\u00a0<\/strong>M\u00e1r minden helyi \u00fat aszfalt burkolatot kapott.<\/p>\n

1990\u00a0<\/strong>Fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj ravataloz\u00f3t.<\/p>\n

1992\u00a0<\/strong>\u00dajj\u00e1 \u00e9lesztett\u00e9k az \u00darb\u00e9resek T\u00e1rsulat\u00e1t.<\/p>\n

1993\u00a0<\/strong>Elkezdt\u00e9k a k\u00f6zs\u00e9gi v\u00edzvezet\u00e9k h\u00e1l\u00f3zat fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

1998\u00a0<\/strong>A Szt.L\u00e1szl\u00f3 forr\u00e1sn\u00e1l megszervezt\u00e9k az els\u0151 falunapot, haza h\u00edvt\u00e1k a Debr\u0151dr\u0151l elsz\u00e1rmazottakat is.<\/p>\n

2000\u00a0<\/strong>Megszervezt\u00e9k a M\u00e9sz\u00e9get\u0151 Napokat, ezzel ad\u00f3zv\u00e1n a r\u00e9gi mesters\u00e9gnek, mely a debr\u0151dieknek a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s mellett hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket er\u0151s\u00edtette.<\/p>\n

2001\u00a0<\/strong>391 lakosa k\u00f6z\u00fcl 270 magyar,117 szlov\u00e1k nemzetis\u00e9g\u0171nek vallja mag\u00e1t.<\/p>\n

2007\u00a0<\/strong>A Szt.L\u00e1szl\u00f3 forr\u00e1s mellett a r\u00e9gi romok alapjain felszentelt\u00e9k a n\u00f6v\u00e9ny-templomot, \u00e9s \u00fajra ind\u00edtott\u00e1k a nagy hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1st. Itt, a M\u00e1ria-jelen\u00e9sek sz\u00ednhely\u00e9n a hatvanas \u00e9vekben a szocialista Csehszlov\u00e1kia ideol\u00f3gusai tiltatt\u00e1k be a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1st.<\/p>\n

K\u00f6zvetlen\u00fcl a falu fels\u0151 v\u00e9g\u00e9n felavatj\u00e1k Szab\u00f3 Ott\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9rplasztik\u00e1j\u00e1t, melyen Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyt lovon \u00fclve \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1255\u00a0Debr\u0151d a j\u00e1sz\u00f3v\u00e1ri premontrei pr\u00e9posts\u00e1g \u0151si birtoka. IV. B\u00e9la a j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g \u00fan.\u00a0\u00a0 \u00fajraalap\u00edt\u00f3 oklevel\u00e9ben, mint \u201epopuli monastieri de Jazou de Debragh\u2026\u201c n\u00e9ven eml\u00edti el\u0151sz\u00f6r. A j\u00e1sz\u00f3i kolostor birtokai d\u00e9li hat\u00e1rainak le\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n ugyanebben az oklev\u00e9lben az \u00e1ll, hogy a hat\u00e1r keleti ir\u00e1nyb\u00f3l egy szikla fel\u00e9 vezet Debr\u0151d r\u00e9tje mellett (pratum Debregy). Ezzel az oklev\u00e9llel hiteles\u00edti a kir\u00e1ly, hogy a falut a pr\u00e9posts\u00e1gnak adom\u00e1nyozta. Debr\u0151d 1848-ig a pr\u00e9posts\u00e1g tulajdon\u00e1ban is maradt. 1330\u00a0\u2013 t\u00f3l kezdve a pr\u00e9posts\u00e1gt\u00f3l a szepsi polg\u00e1rok b\u00e9relnek itt bizonyos f\u00f6ldeket \u00e9s r\u00e9teket. 1359\u00a0Sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9ssel kezdenek foglalkozni Debr\u0151d hat\u00e1r\u00e1ban a szepsiek. 1427\u00a0A porta\u00f6ssze\u00edr\u00e1s 15 h\u00e1ztart\u00e1st eml\u00edt. 1436\u00a0A tornai v\u00e1r v\u00e1rnagyai: N\u00e1dasdi Istv\u00e1n \u00e9s Hangoni L\u00e1szl\u00f3, valamint a somodi v\u00e1mszed\u0151j\u00fck, Therek Damj\u00e1n – tornai \u00e9s udvarnoki seg\u00edt\u0151ikkel egy\u00fctt – megsemmis\u00edtett\u00e9k a debr\u0151di hat\u00e1rban a fel\u00faj\u00edtott hat\u00e1rjeleket. 1438\u00a0Tornai S\u00e1f\u00e1r Istv\u00e1n fiaival: Szilveszterrel \u00e9s Vitussal haszn\u00e1latba veszi J\u00e1sz\u00f3, Mecenz\u00e9f \u00e9s Debr\u0151d hat\u00e1r\u00e1ban az er\u0151ket, r\u00e9teket \u00e9s f\u00f6ldeket. Az \u00e9v m\u00e1rcius\u00e1ban a debr\u0151di erd\u0151ket felgy\u00fajtott\u00e1k. 1440\u00a0Brand\u00fdsi Jiskra J\u00e1nos porty\u00e1zik a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e9s Debr\u0151d\u00f6t is hatalm\u00e1ba ker\u00edti. 1447\u00a0Debr\u0151d visszaker\u00fcl a j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g birtok\u00e1ba. 1596\u00a0A k\u00f6zs\u00e9g \u00farb\u00e9ri f\u00f6ldjeinek telekk\u00f6nyvi nyilv\u00e1ntart\u00e1sa szerint 68 jobb\u00e1gy lakik itt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck 12 parasztnak volt eg\u00e9sz port\u00e1ja, 37-nek pedig f\u00e9l port\u00e1ja. Ekkor 19 h\u00e1zas zsell\u00e9r is \u00e9lt a faluban. 1599\u00a0Mik\u00e1czi Mikl\u00f3s a debr\u0151di birtokot Ny\u00e1ry P\u00e1lnak, Bocskay v\u00e1radi kapit\u00e1ny\u00e1nak aj\u00e1nd\u00e9kozza. 1612\u00a0Pethe L\u00e1szl\u00f3, a j\u00e1sz\u00f3i konvent kamar\u00e1j\u00e1nak eln\u00f6ke veszi birtok\u00e1ba a falut, aki azt\u00e1n gersei Pethe\u0151 Ferenc b\u00e1r\u00f3nak adja el. 1636\u00a0\u2013 ig Pethe\u0151 Ferenc, sztropk\u00f3i b\u00e1r\u00f3 birtokak\u00e9nt szerepel. 1642\u00a0\u2013 ig Lippay Gy\u00f6rgy, esztergomi \u00e9rsek tulajdona. 1648\u00a0\u2013 ig a szepesi kamar\u00e1hoz tartozik. 1699\u00a0\u2013 ig az egri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tulajdona. 1703 \u2013 1711\u00a0II.R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Habsburg-ellenes szabads\u00e1gharca alatt a k\u00f6zs\u00e9g eln\u00e9ptelenedett, amihez a pestisj\u00e1rv\u00e1ny is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult. 1715\u00a0A t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n mind\u00f6ssze 5 jobb\u00e1gy \u00e9s 1 zsell\u00e9r h\u00e1ztart\u00e1sa maradt. A j\u00e1sz\u00f3i pr\u00e9posts\u00e1g k\u00e9s\u0151bb magyar lakoss\u00e1ggal telep\u00edti be a k\u00f6zs\u00e9get, akiknek a lesz\u00e1rmazottjai a mai napig itt \u00e9lnek. Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l juh\u00e1szokat is telep\u00edtettek ide. 1734\u00a0A r\u00f3mai katolikus iskola megnyit\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telezett id\u0151pontja. 1772\u00a0A csal\u00e1dok sz\u00e1ma 50-re emelkedett. 1828\u00a0A nyilv\u00e1ntart\u00e1s 93 h\u00e1zat \u00e9s 657 lakost eml\u00edt. 1848\u00a0A magyar szabads\u00e1gharc eszm\u00e9je az ittenieket is lelkesed\u00e9ssel t\u00f6lti el. A honv\u00e9dhadseregbe 10 debr\u0151di lakos vonult be, akiket a 20. kassai honv\u00e9dz\u00e1szl\u00f3aljba soroltak be. 1851\u00a0Debr\u0151d tiszta katolikus falu, 659 lakossal. 1854\u00a0A debr\u0151di iskol\u00e1r\u00f3l fennmaradt els\u0151 latin nyelv\u0171 eml\u00edt\u00e9s. Tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt Fej\u00e9rv\u00e1ry J\u00e1nos a hal\u00e1l\u00e1ig, 1889-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt. 1866\u00a0A hat\u00e1r tagos\u00edt\u00e1sa. 1893\u00a0Debr\u0151d k\u00f6zs\u00e9g f\u00f6ldbirtoka 452 kat. hold. 1900\u00a0724 a falu lakosainak sz\u00e1ma. 1911\u00a0Nagy t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtja a k\u00f6zs\u00e9get. \u00c1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal a r\u00e9tek \u00f6nt\u00f6z\u00e9s\u00e9re csatorn\u00e1t \u00e9p\u00edtenek ki. 1914\u00a0Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba 81 helybeli lakosnak kellett bevonulnia. Az orosz- \u00e9s olasz frontokon k\u00f6z\u00fcl\u00fck 9-en vesztett\u00e9k az \u00e9let\u00fcket. A h\u00e1bor\u00fa \u00f6sszesen 14 debr\u0151di lakos \u00e9let\u00e9t oltotta ki. 1918\u00a0tavasz\u00e1n Kun B\u00e9la magyar bolsevik csapatai foglalt\u00e1k el a k\u00f6zs\u00e9get. Debr\u0151d n\u00e9h\u00e1ny napra harct\u00e9rr\u00e9 v\u00e1lt. 14 nap m\u00falva szor\u00edtotta ki innen a magyar v\u00f6r\u00f6s hadsereg katon\u00e1it a csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g. A trianoni-d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Debr\u0151d is a Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9sze lett. 1938\u00a0A B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00f6zs\u00e9g visszaker\u00fcl Magyarorsz\u00e1ghoz. 1939\u00a0Ki\u00e9p\u00edtik az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 utat Debr\u0151d \u00e9s Het\u00e9ny major k\u00f6z\u00f6tt. 1944\u00a0\u00c1ldoz\u00f3cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n belecsapott a templomba a vill\u00e1m. 4 h\u00edv\u0151 meghalt, t\u00f6bb mint t\u00edzen megsebes\u00fcltek. 1945\u00a0A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa harctereir\u0151l 23 helyi lakos nem t\u00e9rt haza. A k\u00f6zs\u00e9g \u00fajra Csehszlov\u00e1kia r\u00e9sze lett. A magyar nemzetis\u00e9g\u0171 lakosokat megfosztott\u00e1k polg\u00e1rjogaikt\u00f3l, iskol\u00e1jukat bez\u00e1rt\u00e1k. 1947\u00a0N\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1dot a Csehszlov\u00e1kia \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zti lakoss\u00e1gcsere keret\u00e9ben \u00e1ttelep\u00edtettek Magyarorsz\u00e1gra, illetve er\u0151szakkal k\u00e9nyszermunk\u00e1ra deport\u00e1ltak Csehorsz\u00e1gba. 1948\u00a0Megsz\u0171nik a magyarok \u00fcld\u00f6z\u00e9se. 1950\u00a0Megindul a szocialista falu ki\u00e9p\u00edt\u00e9se. Elveszik a parasztok f\u00f6ldj\u00e9t, megalak\u00edtj\u00e1k az Egys\u00e9ges F\u00f6ldm\u0171ves Sz\u00f6vetkezetet. Enged\u00e9lyezik a magyar tannyelv\u0171 oktat\u00e1st. Megalak\u00edtj\u00e1k a Csehszlov\u00e1kiai Magyar Dolgoz\u00f3k Kultur\u00e1lis Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, a Csemadok-nak\u00a0 helyi szervezet\u00e9t. 1952\u00a0A Bak\u00f3c forr\u00e1sb\u00f3l bevezetik a k\u00f6zs\u00e9gbe a vizet. Szil\u00e1rd \u00fatburkolattal l\u00e1tj\u00e1k el az utc\u00e1kat, j\u00e1rd\u00e1kat fektetnek le. 1972\u00a0A helyi efsz-t \u00f6sszevont\u00e1k a bodoll\u00f3i, a somodi, a j\u00e1noki, a makranci \u00e9s a p\u00e9deri efsz-ekkel. A k\u00f6z\u00f6s sz\u00f6vetkezet sz\u00e9khelye Bodoll\u00f3 lett. 1977\u00a0Fel\u00e9p\u00fclt a kult\u00farh\u00e1z \u00e9s a helyi nemzeti bizotts\u00e1g \u00faj \u00e9p\u00fclete. 1981\u00a0A Nepomuki Szt. J\u00e1nos forr\u00e1sn\u00e1l \u00e1tadt\u00e1k rendeltet\u00e9s\u00e9nek a szivatty\u00fa\u00e1llom\u00e1st. 1988\u00a0M\u00e1r minden helyi \u00fat aszfalt burkolatot kapott. 1990\u00a0Fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj ravataloz\u00f3t. 1992\u00a0\u00dajj\u00e1 \u00e9lesztett\u00e9k az \u00darb\u00e9resek T\u00e1rsulat\u00e1t. 1993\u00a0Elkezdt\u00e9k a k\u00f6zs\u00e9gi v\u00edzvezet\u00e9k h\u00e1l\u00f3zat fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t. 1998\u00a0A Szt.L\u00e1szl\u00f3 forr\u00e1sn\u00e1l megszervezt\u00e9k az els\u0151 falunapot, haza h\u00edvt\u00e1k a Debr\u0151dr\u0151l elsz\u00e1rmazottakat is. 2000\u00a0Megszervezt\u00e9k a M\u00e9sz\u00e9get\u0151 Napokat, ezzel ad\u00f3zv\u00e1n a r\u00e9gi mesters\u00e9gnek, mely a debr\u0151dieknek a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s mellett hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket er\u0151s\u00edtette. 2001\u00a0391 lakosa k\u00f6z\u00fcl 270 magyar,117 szlov\u00e1k nemzetis\u00e9g\u0171nek vallja mag\u00e1t. 2007\u00a0A Szt.L\u00e1szl\u00f3 forr\u00e1s mellett a r\u00e9gi romok alapjain felszentelt\u00e9k a n\u00f6v\u00e9ny-templomot, \u00e9s \u00fajra ind\u00edtott\u00e1k a nagy hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1st. Itt, a M\u00e1ria-jelen\u00e9sek sz\u00ednhely\u00e9n a hatvanas \u00e9vekben a szocialista Csehszlov\u00e1kia ideol\u00f3gusai tiltatt\u00e1k be a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1st. K\u00f6zvetlen\u00fcl a falu fels\u0151 v\u00e9g\u00e9n felavatj\u00e1k Szab\u00f3 Ott\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9rplasztik\u00e1j\u00e1t, melyen Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyt lovon \u00fclve \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":21331,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"footnotes":""},"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/21333"}],"collection":[{"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21333"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/21333\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/21331"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/debrad.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21333"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}