Warning: tempnam(): open_basedir restriction in effect. File(/tmp) is not within the allowed path(s): (/home/oc017300:/usr/share/pear) in /home/oc017300/www_root/wp-content/themes/debrod/functions.php on line 91

Warning: fopen(): Filename cannot be empty in /home/oc017300/www_root/wp-content/themes/debrod/functions.php on line 92

Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/oc017300/www_root/wp-content/themes/debrod/functions.php on line 93
Debrőd » Fontosabb évszámok Debrőd történetéből (1255 – 2007)

1255 Debrőd a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. IV. Béla a jászói prépostság ún.   újraalapító oklevelében, mint „populi monastieri de Jazou de Debragh…“ néven említi először. A jászói kolostor birtokai déli határainak leírása során ugyanebben az oklevélben az áll, hogy a határ keleti irányból egy szikla felé vezet Debrőd rétje mellett (pratum Debregy). Ezzel az oklevéllel hitelesíti a király, hogy a falut a prépostságnak adományozta. Debrőd 1848-ig a prépostság tulajdonában is maradt.

1330 – tól kezdve a prépostságtól a szepsi polgárok bérelnek itt bizonyos földeket és réteket.

1359 Szőlőtermesztéssel kezdenek foglalkozni Debrőd határában a szepsiek.

1427 A portaösszeírás 15 háztartást említ.

1436 A tornai vár várnagyai: Nádasdi István és Hangoni László, valamint a somodi vámszedőjük, Therek Damján – tornai és udvarnoki segítőikkel együtt – megsemmisítették a debrődi határban a felújított határjeleket.

1438 Tornai Sáfár István fiaival: Szilveszterrel és Vitussal használatba veszi Jászó, Mecenzéf és Debrőd határában az erőket, réteket és földeket. Az év márciusában a debrődi erdőket felgyújtották.

1440 Brandýsi Jiskra János portyázik a környéken és Debrődöt is hatalmába keríti.

1447 Debrőd visszakerül a jászói prépostság birtokába.

1596 A község úrbéri földjeinek telekkönyvi nyilvántartása szerint 68 jobbágy lakik itt. Közülük 12 parasztnak volt egész portája, 37-nek pedig fél portája. Ekkor 19 házas zsellér is élt a faluban.

1599 Mikáczi Miklós a debrődi birtokot Nyáry Pálnak, Bocskay váradi kapitányának ajándékozza.

1612 Pethe László, a jászói konvent kamarájának elnöke veszi birtokába a falut, aki aztán gersei Petheő Ferenc bárónak adja el.

1636 – ig Petheő Ferenc, sztropkói báró birtokaként szerepel.

1642 – ig Lippay György, esztergomi érsek tulajdona.

1648 – ig a szepesi kamarához tartozik.

1699 – ig az egri püspökség tulajdona.

1703 – 1711 II.Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes szabadságharca alatt a község elnéptelenedett, amihez a pestisjárvány is nagyban hozzájárult.

1715 A török kiűzése után mindössze 5 jobbágy és 1 zsellér háztartása maradt. A jászói prépostság később magyar lakossággal telepíti be a községet, akiknek a leszármazottjai a mai napig itt élnek. Szeged környékéről juhászokat is telepítettek ide.

1734 A római katolikus iskola megnyitásának feltételezett időpontja.

1772 A családok száma 50-re emelkedett.

1828 A nyilvántartás 93 házat és 657 lakost említ.

1848 A magyar szabadságharc eszméje az ittenieket is lelkesedéssel tölti el. A honvédhadseregbe 10 debrődi lakos vonult be, akiket a 20. kassai honvédzászlóaljba soroltak be.

1851 Debrőd tiszta katolikus falu, 659 lakossal.

1854 A debrődi iskoláról fennmaradt első latin nyelvű említés. Tanítóként Fejérváry János a haláláig, 1889-ig működött itt.

1866 A határ tagosítása.

1893 Debrőd község földbirtoka 452 kat. hold.

1900 724 a falu lakosainak száma.

1911 Nagy tűzvész pusztítja a községet. Állami támogatással a rétek öntözésére csatornát építenek ki.

1914 Az I. világháborúba 81 helybeli lakosnak kellett bevonulnia. Az orosz- és olasz frontokon közülük 9-en vesztették az életüket. A háború összesen 14 debrődi lakos életét oltotta ki.

1918 tavaszán Kun Béla magyar bolsevik csapatai foglalták el a községet. Debrőd néhány napra harctérré vált. 14 nap múlva szorította ki innen a magyar vörös hadsereg katonáit a csehszlovák katonaság. A trianoni-döntés értelmében Debrőd is a Csehszlovák Köztársaság része lett.

1938 A Bécsi döntés következtében a község visszakerül Magyarországhoz.

1939 Kiépítik az összekötő utat Debrőd és Hetény major között.

1944 Áldozócsütörtökön belecsapott a templomba a villám. 4 hívő meghalt, több mint tízen megsebesültek.

1945 A II. világháború harctereiről 23 helyi lakos nem tért haza. A község újra Csehszlovákia része lett. A magyar nemzetiségű lakosokat megfosztották polgárjogaiktól, iskolájukat bezárták.

1947 Néhány családot a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere keretében áttelepítettek Magyarországra, illetve erőszakkal kényszermunkára deportáltak Csehországba.

1948 Megszűnik a magyarok üldözése.

1950 Megindul a szocialista falu kiépítése. Elveszik a parasztok földjét, megalakítják az Egységes Földműves Szövetkezetet. Engedélyezik a magyar tannyelvű oktatást. Megalakítják a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, a Csemadok-nak  helyi szervezetét.

1952 A Bakóc forrásból bevezetik a községbe a vizet. Szilárd útburkolattal látják el az utcákat, járdákat fektetnek le.

1972 A helyi efsz-t összevonták a bodollói, a somodi, a jánoki, a makranci és a péderi efsz-ekkel. A közös szövetkezet székhelye Bodolló lett.

1977 Felépült a kultúrház és a helyi nemzeti bizottság új épülete.

1981 A Nepomuki Szt. János forrásnál átadták rendeltetésének a szivattyúállomást.

1988 Már minden helyi út aszfalt burkolatot kapott.

1990 Felépítették az új ravatalozót.

1992 Újjá élesztették az Úrbéresek Társulatát.

1993 Elkezdték a községi vízvezeték hálózat felújítását.

1998 A Szt.László forrásnál megszervezték az első falunapot, haza hívták a Debrődről elszármazottakat is.

2000 Megszervezték a Mészégető Napokat, ezzel adózván a régi mesterségnek, mely a debrődieknek a földművelés mellett hosszú éveken át a megélhetésüket erősítette.

2001 391 lakosa közül 270 magyar,117 szlovák nemzetiségűnek vallja magát.

2007 A Szt.László forrás mellett a régi romok alapjain felszentelték a növény-templomot, és újra indították a nagy hagyományokkal rendelkező búcsújárást. Itt, a Mária-jelenések színhelyén a hatvanas években a szocialista Csehszlovákia ideológusai tiltatták be a búcsújárást.

Közvetlenül a falu felső végén felavatják Szabó Ottó képzőművész fémből készült térplasztikáját, melyen Szent László királyt lovon ülve ábrázolja.